EU-huzavona – ad�k, t�mogat�sok 2004. szeptember 14. Andacs Botond    Figyel�Net, BruxInfo   A t�rsas�gi ad� k�telez� minimum�nak �tlete �ltal�nos ellenkez�st v�ltott ki, az Eur�pai Bizotts�g sem t�mogatja. A p�nz�gyminiszterek el�sz�r t�rgyaltak �rdemben a 2007 �s 2013 k�z�tti uni�s k�lts�gvet�sr�l.
hirdet�s
	Cikk k�ld�se e-mailben Nyomtat�bar�t verzi� Hozz�sz�l�s e-mailben Hozz�sz�l�s a f�rumban A h�ten kezd�dik a szak�rt�i egyeztet�s az EU k�vetkez� k�lts�gvet�s�r�l, ha a tag�llamok elfogadj�k, j�v� j�niusra k�sz. Ek�zben munkacsoport foglalkozik majd a tag�llamok t�rsas�gi ad�alap-harmoniz�ci�j�val. A k�t k�rd�sk�r nem elv�laszthat� egym�st�l. Nicolas Sarkozy francia p�nz�gyminiszter Nicolas Sarkozy nemr�giben tett javaslata szerint meg lehetne vonni a felz�rk�ztat�si t�mogat�st azokt�l a tag�llamokt�l, ahol a t�rsas�gi ad� nem �r el bizonyos minimumot. Mindk�t k�rd�sk�r igen �rz�kenyen �rinti Magyarorsz�got is, mivel egy kedvez� forgat�k�nyv szerint a struktur�lis �s koh�zi�s alapokb�l ak�r 24 milli�rd eur�t is kaphat felz�rk�ztat�sra, de hasonl�an kedvez�ek a kil�t�sai a legt�bb �jonnan csatlakozott tagorsz�gnak. Ezt komolyan vesz�lyezteti Sarkozy javaslata. Magyarorsz�g: nem, nem B�rmif�le harmoniz�ci� igen �rz�kenyen �rinten� a magyar gazdas�got. Ez�rt az MTI szerint Draskovics Tibor p�nz�gyminiszter sem a minim�lis ad�kulcsot, sem pedig az ad�alapok harmoniz�ci�j�t nem t�mogatja. Neh�zkes harmoniz�ci� A minim�lis t�rsas�gi ad� felvet�se ellenkez�st v�ltott ki a tag�llamokb�l, az Eur�pai Bizotts�g sem t�mogatja. De a Bruxinfo szerint egyel�re csak Nagy-Britannia, �sztorsz�g, Szlov�kia, M�lta �s az uni�ban legalacsonyabb t�rsas�gi ad�kulcsot alkalmaz� �rorsz�g jelentette be egy�rtelm� ellenkez�st b�rmilyen harmoniz�l�si t�rekv�ssel szemben. Sarkozy javaslat�hoz hasonl�an megbukott a p�nz�gyminiszterek tan�cskoz�s�n (Ecofin) Frits Bolkestein, a bels� piac�rt felel�s biztos javaslata is. Eszerint nem a nemzeti ad�kulcsok r�t�j�t, hanem a sz�m�t�si m�dszertant kellene egys�ges�teni. Az egyes orsz�gok t�rsas�gi ad�kulcsai ugyanis az ad�alap-cs�kkent�s felt�teleinek k�l�nb�z�s�ge miatt nem �sszehasonl�that�k. Bolkestein javaslata �tl�that�bb, jobban ellen�rizhet� helyzetet teremtene. De a p�nz�gyminiszterek v�g�l csak abban tudtak meg�llapodni, hogy munkacsoportot �ll�tanak fel a javaslat kidolgoz�s�ra. Az Ecofin tan�cskoz�son a p�nz�gyminiszterek el�sz�r t�rgyaltak �rdemben a 2007-2013 k�z�tti uni�s k�lts�gvet�sr�l, s elfogadt�k a holland menetrendet. �gy a b�dzs�t ak�r m�r j�v� ny�ron v�gleges�thetik. 4 sz�zal�k meglegyen Kov�cs L�szl� magyar k�l�gyminiszter szerint a gazdas�gi �s szoci�lis k�l�nbs�gek cs�kkent�se miatt az egyes orsz�gokra jut� koh�zi�s t�mogat�soknak el kell �rni�k az adott orsz�g GDP-j�nek legal�bb a 4 sz�zal�k�t – �rta a Bruxinfo. �j k�lts�gvet�si m�dszertan A k�lts�gvet�s kialak�t�s�nak �j m�dszertan�t dolgozta ki a soros holland eln�ks�g – �rja a Bruxinfo. Minden orsz�got megszond�ztatnak, hogy milyen c�lokra k�lten�k az uni�s forr�sokat, s a bizotts�gi javaslat mell� minden k�lts�gvet�si t�teln�l k�l�nb�z� opci�k k�sz�ln�nek. Ez az �j rendszer lehet�s�get teremt arra, hogy a tag�llamok javaslatai ki�ss�k a Bizotts�g eredeti javaslat�t. Vagyis a k�lts�gvet�s nett� befizet�i itt zsarol�si poz�ci�t szerezhetnek. Az �j tag�llamok t�mogatj�k a Bizotts�g javaslatait, amelyek meglehet�sen sok p�nzt hozn�nak a konyh�ra. �m att�l sem esn�nek k�ts�gbe, ha a k�lts�gvet�si kiad�sok szintje alacsonyabb lenne a Bizotts�g �ltal javasolt m�rt�kn�l, a brutt� nemzeti j�vedelem 1,14 sz�zal�k�n�l – felt�ve, hogy a p�nzelvon�s a k�z�ss�gi t�mogat�sok eddigi haszon�lvez�it, Spanyolorsz�got, Portug�li�t �s G�r�gorsz�got �rinten�. Az �jak az�rt b�nnak �vatosan a nagyobb k�lts�gvet�s k�rd�s�vel, mert �gy befizet�seik is n�n�nek. Kapcsol�d� t�m�k az arch�vumb�l:  Az Eur�pai Bizotts�g elutas�tja Sarkozy javaslat�t  Sarkozy a struktur�lis alapok reformj�t javasolja  K�z�s r�gi�s fell�p�s az uni�s k�lts�gvet�si id�szakban  Sz�csat�v� fajult az eur�pai ad�verseny