Hamis term�kek, n�vekv� let�lt�sek
2004. szeptember 14., kedd, 14:25|Utols� m�dos�t�s: 2004. szeptember 14., kedd, 14:55
A cikk bet�m�rete : kisebb nagyobb
	A Lemezgy�rt�k Nemzetk�zi Sz�vets�ge k�zl�se szerint tavaly tov�bb estek a lemezelad�sok a vil�gon. A tavalyi m�r a negyedik olyan �v volt, mikor kevesebb leg�lis hanghordoz� tal�lt gazd�ra, mint kor�bban - �rja a Big News.

K�nai piac K�b�ny�n: nem minden term�k eredeti - �s sz�ml�t sem mindig kapunk Aj�nlat Zene�ruh�z - Itt rendelhet zen�t, leg�lisan! A londoni sz�khely� sz�vets�g elemz�i egyre borong�sabb tekintettel analiz�lj�k, �sszes�tik a vil�g minden pontj�r�l �rkez� adatokat. A friss k�zl�s szerint a hanglemezek �s zen�s vide�k elad�sa 7,6 sz�zal�kkal cs�kkent �rt�kben, a term�kek sz�m�t tekintve viszont 6,6 sz�zal�kos volt a zuhan�s 2003-ban, az el�z� �vi adatokhoz k�pest. Tavaly k�r�lbel�l 2,7 milli�rd hanghordoz�t adtak el a vil�gon, 32 milli�rd doll�r �rt�kben. A piac egyre zsugorodik 1999 �ta, egyre kevesebb CD, hangkazetta �s zen�s VHS-kazetta fogy: abban az �vben 6,2 milli�rd doll�rral t�bb bev�tele volt az elad�knak. Az IFPI (International Federation of the Phonographic Industry) szerint a cs�kken�s egyik f� oka a n�vekv� illeg�lis let�lt�s. Tov�bbi okk�nt szerepel m�g a fogyaszt��rt t�rt�n� harc, melyben m�s, sz�rakoztat�iparban jelenl�v� gy�rt�k is r�szt vesznek: egyre t�bb sz�m�t�g�pes j�t�k fogy, a DVD-k �s a mobiltelefonok piaca is egyre er�sebb. A szervezet szerint a cs�kken�sben az eg�sz r�gi�kat �rint� gazdas�gi kr�zis is fontos t�nyez�: Latin-Amerik�t �s �zsia egyes orsz�gait emelt�k ki az elemz�s sor�n. A klasszikus piacokon kaphat� term�kek sem mind leg�lisak, sok a kal�zfelv�tel. 2003-ban a Universal uralta a piac 23,5 sz�zal�k�t, 2002-ben 25,4 sz�zal�kkal rendelkezett. Az EMI n�vekedett az elm�lt id�kben, �gy 13,4 sz�zal�kot birtokol. Az EMI a k�pzeletbeli ez�st�rmet a Sonyt�l vette �t, mely 13,8-r�l 13,2 sz�zal�kra esett 2003-ban. A BMG is n�vekedett (illetve kev�sb� cs�kkent, mint vet�lyt�rsai): a 2002-es 10,9 sz�zal�kr�l 11,9 sz�zal�kra torn�zta fel mag�t. A Zeneszerz�k �s Sz�veg�r�k Sz�vets�geit t�m�r�t� nemzetk�zi szervezet (CISAC) eln�ke, a spanyol Eduardo Bautista annyira agg�dik a kal�zfelv�telek, az internetes let�lt�sek �s az illeg�lis �rus�t�s miatt, hogy a napokban m�r a k�b�t�szerrel �zletel� d�lerekhez hasonl�totta a zen�t m�sol�k sereg�t. A spanyol rend�rs�g ugyanis arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy m�r a marihu�nakereskedelemben is kisebb p�nzek mozognak - �gy az enged�ly n�lk�li zenem�sol�s �s -�rus�t�s m�r komolyabb probl�ma egyes orsz�gok sz�m�ra.